Mi lesz most az Olympique Lyonnal (és a Crystal Palace-szal)?
Egyszer lent, máskor fent...de egyszer vége lesz
Howdy! Mindenkinek egyszerűbb, ha egy kérdezz-felelekben foglalom össze a Lyon (és a Crystal Palace) körüli turbulenciát, amelyben olyan kérdéseket feszegetek, hogy:
miért voltak olyan szigorúak a Lyonnal, hogy kiejtették őket a másodosztályba?
mi vár a Lyonra? Van-e esély visszacsinálni ezt az egészet?
a Lyon jenki elnöke tényleg skateboardozik-e?
hogy érinti ez az egész a Crystal Palace-t?
Ahogy mindig, köszönöm, ha feliratkozol és előfizetsz. Semmi csecs-GPT, semmi átigazolási hír, csak a legfontosabb információk arról, ami ezen a nyáron tényleg az egyik legnagyobb saga. Szóval:
Miért esett ki a Lyon a francia másodosztályba?
Mert a klub pénzügyi helyzete tarthatatlanná vált, a tulajdonos ígéreteiből pedig elegük lett. Franciaországban a „pénzügyi rendőr”, a DNCG csak egy dolgot vizsgál: fizetőképes vagy-e. Nem elemeznek bonyolult mutatókat, mint az elmúlt évek vesztesége vagy a bérköltség/bevétel-arány. Csak azt nézik: tudod-e időben fizetni a számláidat, a dolgozók bérét és fogsz-e invesztálni.
Ha ezekben problémát látnak, a felszólítanak, hogy tegyél rendet. Ha ennek nem teszel eleget, keményebb szankciók jönnek. A tárgyalások zárt ajtók mögött zajlanak, sosem hangzik el hivatalos szám arról, pontosan mennyi hiányzik.
A Lyon elnöke, John Textor már 2024 novemberében találkozott a DNCG-vel, ahol közölték vele, hogy a klub deficitje túl magas. Textor ezt elintézte azzal, hogy van pénze, csak bonyolult helyeken van, mert ő nem egy klubot, hanem egy klub-hálózatot vezet, nehezebb mozgatni az összegeket. Már ekkor ideiglenesen visszasorolták a Lyont a másodosztályba.
Tavasszal folytatódtak a tárgyalások, Textor végig optimistán nyilatkozott: „Párbeszédben maradtunk, és pontosan tudjuk, mit vár tőlünk a DNCG.” - mondta. Érezhetően lépéskényszerben volt, többek között megvált bizonyos tulajdonrészektől és eladta a klub legértékesebb tagját, Rayan Cherkit. Júniusban aztán visszasorolták a másodosztályba a Lyont, ami Textort is láthatóan meglepte.
Fellebezésnek van helye, ami miatt most kicsit olyan, mintha megnyomták volna a pause-gombot.
Hogyan reagáltak erre Franciaországban?
A legtöbben hitetlenkedve fogadták a hírt. De voltak érdekes reakciók: a Paris Saint-Germain a bajnokság védőangyalának szerepében tetszelegve bejelentette, hogy a Lyontól igazolt Bradley Barcola vételárát egy összegben (nem részletekben, ahogy ilyenkor szokás) fizeti ki, hogy ezzel is segítse a Lyont.
A lyoni szurkolók dühükben görögtüzes tüntetést szerveztek, a klub legendás játékosa, Sydney Govou arról beszélt, hogy Textor túl szépeket duruzsolt és hogy hiba volt mindent elhinni neki. A legnagyobb rivális Saint-Étienne szurkolói kuncogó Mardelként petíciót indítottak, hogy maradjon csak Textor a Lyon élén.
Akkor most Textor a „rosszfiú”?
A lyoni drukkerek szemében egyértelműen igen. Elődje, Jean-Michel Aulas 36 éven át vezette a klubot, és szinte a semmiből egyeduralkodók lettek: elképesztően sikeres volt utánpótlás-akadémiájuk (olyan tehetségek kerültek ki a Lyonból, mint Karim Benzema, Alexandre Lacazette vagy Samuel Umtiti), új stadiont építettek és felhúzták a világ egyik egyik legerősebb női csapatát. Aulas egy pár éve eladta a klubot.
Textor alatt a csapat egyre rosszabb helyezéseket ért el, és idén sem jutott be a Bajnokok Ligájába.
Textor mentségére szól, hogy a kezdetektől fogva egy klubhálózat kiépítésében gondolkodott: a közös működés költséghatékonyabb, a tudás gyorsabban terjed, és a játékosok is nagyobb karriert futhatnak be a „házon belül”. A brazil Botafogo például megnyerte a Libertadores-kupát. Ja és Textor bátran nyíltan kritizálta a PSG elnökét, Nasszer El-Khelaifit is.
Várjál-várjál. Teljesen random, de Textor tényleg skate-boardozott az USA-ban?
Igen. Kamaszként is aktívan nyomta, állítólag tehetséges volt. Ha megnéznéd, hogy mostanában hogyan deszkázik egy könyvelő kinézetű férfi hogyan, ne maradj le.
Textor viszont azóta lemondott a Lyon éléről. Ennek van jelentősége?
Igen. Ő maga is elismerte, hogy nem igazán ért a francia sportpolitikához, és végre kompetensebb embereket engedett a helyére. Utódja, Michele Kang a Lyon női csapatának tulajdonosa, kevésbé konfrontatív személyiség, és hát több pénze van, mint Textornak.
Az új vezérigazgató, Michael Gerlinger korábban a Bayern München pénzügyi vezetője volt, emellett az UEFA-nál is vannak barátai.
Textor eltávolodik a Lyontól, ami üzenet-értékű pénzügyi hatóság számára.
Akkor most visszakerülhet a Lyon az élvonalba?
Az a tippem, hogy igen. De ehhez gondolkodjunk egy kicsit a DNCG fejével.
Először is elérték, hogy már nem Textorral kell tárgyalniuk, hanem két emberrel, aki esélyesen nem fog mindenféle hamis ígérgetésekbe belemenni. Ha ezek után nem kerül vissza a Lyon az elsőosztályba, akkor felmerül a kérdés, hogy mi értelme volt ezeknek a változtatásoknak.
A másik, hogy a francia bajnokság kimondottan szarul fest. Tavaly is az utolsó pillanatban találtak pénzt egy TV-s közvetítőtől, aki már az első év végén bedobta a törölközőt. Most ott tartanak (bár még nem hivatalos), hogy elindítják a saját csatornájukat, amiből az elején még körömpiszoknyi bevételük lesz.
Elemi érdekük, hogy a francia bajnokság egy érdekes, szexi, nyalnivaló termék legyen: elmondhatják, hogy náluk játszik a friss Bajnokok Ligája-győztes Paris Saint-Germain, visszakerült a Bajnokok Ligájába az egyik legnagyobb klub, az Olympique Marseille és végre valahára bemutatkozik a bajnokságban Paul Pogba is.
Nehéz szexivé tenni egy olyan bajnokságot, amelyben a Lyon nem játszik. Tipikusan a too big to fail minősített esete.
Mi köze mindennek a Crystal Palace-hoz?
Textor nemcsak a Lyonban érdekelt, hanem több klubban, köztük a Crystal Palace-ban is. Most úgy alakult, hogy a Lyon és a Crystal Palace is bejutottak az Európa Ligába.
Az UEFA szabályai viszont megtiltják, hogy ugyanannak az embernek a csapatai ugyanabban a versenykiírásban induljanak.
Innentől jön a jogászkodás és a kiskapuzás. Nézik, hogy az adott ember mennyire bír „ellenőrzéssel és meghatározó befolyással” meg hogy mekkora a tulajdonrésze az adott klubban.
A dolog lényege, hogy a személyes összefonódás egy probléma. Ha a Lyon a másodosztályban marad, a Palace indulhat az EL-ben, ha viszont a Lyon visszatér, akkor (a helyezés miatt) a Palace csak a Konferencia Ligában indulhat. Azon túl, hogy az UEFA egy teljes londoni kerületet magára haragítana, egy ilyen fordulat nem tenne jót a szétkapás előtt álló Palace-nak sem.
Textor az elmúlt hetekben eladta a Palace-os tulajdonrészét, amit le lehet fordítani úgy, hogy ezzel akarja kisegíteni az indulásukat, de ez nem teljesen igaz.
Textor már tavaly is vevőket keresett, mert elege lett abból, hogy a Palace-ban övé a többségi tulajdon, semmiben nem dönthetett egy személyben. Az eladásból származó pénz ráadásul nem saját zsebbe megy, hanem egy tőkealapnak, akitől egy rahedli pénzt kért kölcsön, amikor megvette a Lyont.
Innentől a francia pénzügyi rendőrön a világ szeme.